A Qt Creator fejlsztői környezet (IDE) nagyon jól használható. Működik benne a definíciók, deklarációk, prototípusok megkeresése is (a Visual Studio 2010-el ellentétben). Van benne egészen jól működő VIM mód is. Haladó VIM felhasználók hiányolni fogják belőle például a Ctrl-X módot.
Ha Visual Studio-ról térünk át Qt Creatorra és fel van telepítve a Qt VS add-in, akkor annak segítségével átkonvertálhatjuk a .sln fájlokat Qt-s projekt (.pro) fájlokká. Ezeket a .pro fájlokat betöltve már szerkeszthetjük is a programunkat.

Az OpenOCD 0.5.0-s verziójával így kapcsolódhatunk az STM32F103-as mikrovezérlőhöz:
Az openocd.cfg fájl tartalma (a JTAG interface nálam ARM-USB-OCD):

Ezen az oldalon található böngészőben futó programmal megnézhetjük frissen készült gerber fájljainkat 3 dimenzióban és láthatjuk, hogy hogyan is nézne ki a valóságban a gerber fájlokból készült NYÁK. A demó fájlok nagyon jól néznek ki.
Közvetlen link: http://mayhewlabs.com/webGerber/.

C-ben írtam egy 4 digites kijelzővezérlő programot először ATtiny26L MCU-ra, majd miután az "megtelt", portoltam MSP430F1132 MCU-ra. A forráskód majdhogynem ugyanaz volt, de a program AVR-en 1930 byte volt, MSP430-on pedig 1144 byte. Úgy tűnik az MSP430 fordítója/utasításkészlete sokkal kisebb kódot eredményez!

Forrasztó viz, a lágyforrasszal összeforrasztandó felületek rozsdamentesítésére való oldat. Leghasználatosabb a klórcink oldat, melyet ugy készítenek, hogy a cinket sósavban feloldják. Ha már a sósav több cinket oldani képtelen, cinkreszeléket teszünk bele és porcellán- vagy kőagyagedénybe főzzük, hogy minden szabad savat megköthessünk. Gyakran ezt az oldatot befőzik, mig csak vajszerü fehér anyagot (u. n. cinkvaj) nem nyernek, ezt használat esetén vizzel meghigítják. Ehhez a klór-cinkoldathoz gyakran szalmiakoldatot is öntenek (16 s. r. cink, 11 s. r.

A pcb2gcode gerber fájlokat tud átalakítani EMC2 kompatibilis RS274-NGC fájlokká. Ezt a programot majd ki fogom próbálni.

Találtam egy nagyon jó ötltetet joypad és távirányító javításra itt. Kis alufóliadarabokat kell ragasztani a grafittal bevont gumira, ha már a grafit lekopott. A ragasztás előtt denaturált szesszel óvatosan meg kell tisztítani a gumik érintkező felületét. Esetleg érdesíteni is lehet csiszolópapírral, hogy a ragasztó nagyobb felületen tapadjon.

433 MHz-en működő adó-vevő terveit találtam itt. MRF49XA -es IC-vel működik. Az MRF49XA kapható a Chipcad-nél.
MRF49XA és AT96USB162 egy lapon. Az ezt megelőző fejlesztés itt.

Úgy tűnik, hogy az MSP430 mikrokontroller (MSP430F149) időzítő kimenetét zavarja az AD konverzió vagy a konverzió miatt be- és kikapcsolt belső referenciafeszültség. A P4.3-as kimeneten próbálok négyszögjelet generálni:

Nekem nem jött be sem a GNOME Shell, sem ennek fallback változata. Szerencsére másoknak sem, ezért létrehozták a GNOME 2-ből a MATE nevezetű változatot (fork). Én Arch Linux-ot használok, ahhoz itt vannak a csomagok: MATE.
GNOME 2 fork

Találtam egy olcsó (6.60 USD) slave módú bluetooth modul-t, ami sajnos csak soros kommunikációra képes, cserébe nagyon egyszerűen használható. Gyakorlatilag csak a GND, 3.3V, RX és TX lábak bekötése szükséges. A leírás itt olvasható! Ez utóbbi helyen is megvásárolható, de nem érdemes, mert ott 13 dollár.

Eddig a Makefile-ok (és hasonló build rendszerek) boldog világában éltem. De most Visual Studio-t kell használnom.
Ezek a legbosszantóbb hibák amikkel szembesültem és nem sikerült megoldást találni:

Talán ez eddig a legjobb kezdőknek szóló leírás, amit eddig olvastam:
http://xess.com/appnotes/FpgasNowWhatBook.pdf.

Az elkészült robotkart PC-vel már vezéreltem, de az elég nehézkes volt. Ezért különféle vezérlőket építettem. Ezek jönnek most röviden.

Joytick

Sikerült vennem egy pici joystick-ot, amit valami konzolos játékhoz használnak egyébként. 2 dimenziós és meg is lehet nyomni, mint egy gombot. Ráragasztottam egy fadarabra és ennyi. Egyelőre ez a legjobb vezérlés. Hihetetlen, hogy mind a négy szervót és a fogó részt is egyszerűen lehet vele irányítani. Ha röviden nyomom a gombot, akkor a másik két szervót lehet állítani, ha hosszan nyomom, akkor kinyitja vagy összecsukja a karmait.

Megmutatom, hogyan lehet hajlításra és nyomásra érzékeny szenzort építeni. Nagyon olcsó, pontossága persze nem túl nagy. A fő része az IC-k tárolására használt szivacs, ami elektromos vezető. Én egy keményebb fajta szivacsból 5-20 kOhm-os ellenállású szenzorokat készítettem, ami meghajlításra 0,5-1 kOhm-ra csökken. Egy puhább fajtából 50-500 kOhm-os szenzorok lettek, amik ellenállása felére harmadára csökkent hajlításra illetve nyomásra. Érdemes különféle szivacsokkal kísérletezni.